Mióta írtál, mindig veled vagyok.
Mosolygós arcod a képről rám nevet,
álmomban ajkadra lágy csókot lopok
és szemem őrzi meleg tekinteted.
Mióta írtál ébren is álmodom.
Tenyeremben fognám drága kezed...
ha szeretnél... mindig újra gondolom,
mint viszonoznám forrón a szerelmed.
Ha szeretnél... szívem lázasan dobog...
karomba vennélek, mint csöpp gyermeket,
úgy ölelnélek, hogy légy nagyon boldog,
csak hagyd, hogy igazán szeresselek.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
