Ma egyszerűen csak lement a Nap,
Nem szólt semmit, távozott hallgatag.
Az Alkony sem festett feltűnő színeket,
Hiányod hevítette vörössé lelkemet.
Láttam kacsintani az első csillagot,
Beszélő fénye gyémántként sugárzott;
S játszva üzent a tavasz-esti szél:
Hűsével Te magad érintettél -
Sóváran néztem a mosolygó Holdat;
A veled-nélküled ... hasítva dobbant -
Ezüsttel vontad be titkos világom,
Puha lelple finoman betakart, átfont.
Vigaszom szétterült minden mezőn
Lelkem csak hangod ölelte éltetőn;
Elsuttogta szívedből a holnapot:
Az "itt leszel"-gondolatot ...