Hűvös, de napsütéses reggel köszöntött rám. Lassan nyitogattam a szemem … Meleg takaróm ölelően simult rám…Még olyan jó volt feküdnöm, - álmodoznom a homályos szobában… Álmodozni, hogy itt vagy mellettem, - a takaró alatt és alszol. Szívemet kellemes melegség járja át – annyira szeretnélek megcsókolni, - szeretnélek csókommal ébreszteni. Óriási a kísértés bennem… Lassan Föléd hajolok és finoman, - lágyan csókollak… Lassan kinyitod a szemed, - átkarolsz és viszonzod csókjaimat… Tekintetünk egymáséba fúródik és újra csak csókollak, - csókollak… Csókjaink egyre hevesebbek, vadabbak lesznek… Lágyan simogatni kezdelek… Olyan nagyon szeretem a bőrödet, olyan jó simogatni, - kezemmel egész testedet végigsimogatom… Már óriási az egymás iránti vágyunk… Szeretnék Veled egybeolvadni, de álmodozásomból felriasztanak … Őrületesen kívánlak… Tudod, olyan sok mindent meg kellene tanulnom.. Mindent újra átélek, ahogy volt: annyira hiányzik a szemed, - a kezed, - előttem van tested, - hiányzik a csókod, és összeszorul a szívem minden érzéstől …
