Szeretném, ha mint éj az esthez,
Szépen, csendben,
Mint ahogy a fénysugár surran,
Nesztelen,
Ahogyan a fűszál hajlik,
És visszarugódik,
Észrevétlen,
Miként a patak öleli a követ,
Selymesen-szelíden,
Felhőpaplan takarja az eget,
Bársonyos-melegen,
Úgy simulna hozzád az életem.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
