Képzelet és valóság
Van valahol egy kis ház, hólepte tájon,
gyönyörű hegyek közt, távol a világtól,
kandalójában a tűz vidám táncot jár,
gyertyafénnyel teli, meleg szoba vár,
gondolatban játszunk a gondolattal,
hogy együtt vagyunk, zord idő marasztal,
a világ bajai távol maradnak tőlünk,
vágytól izzó, forró szerelmet élünk,
minden érintésre érintés a válasz,
lehunyt szemek, puha kerek vállak,
vándorol a szád, elakad a lélegzetem,
símogatni indul feléd mindkét kezem,
látom a szemedben a lobogó vágyat,
csókom kell, egy helyett kapok százat,
lehullik a csipke, a testem lángol,
édes szavakat olvasok a szádról,
pihepuha, mézes csókok beborítanak,
a bőrömön párás jeleket hagynak,
hogy dideregve kérjem, könyörögjek,
szeress még, akard hogy öleljelek,
szememben örömkönnyek, pillám elnehezül,
itt vagy velem, a gyönyörben elmerül
a test a lélek, már semmitől sem félek,
amíg érezlek, amíg szeretsz,
én csak addig élek.