Őrizem a nevedet
Vacogó lelkem, remegő szívem óhajtja a meleget,
az éjnek lágy szellőjébe kiáltom a nevedet.
Hangodat hallom, látom arcodat - az éjszaka kinevet:
a csillagok közé írtam fel örökre a nevedet.
Éltem, szerettem, kerestem s kutattam kedvedet,
a Hold tekint le Rád, súgja: én őrizem a nevedet.
Hajnali pirkadat szétoszlat ködöt s felleget,
a Nap első sugara már beragyogja a nevedet!
Rámköszönt a reggel, most is suttogom a nevedet,
ez hozza el szívemnek, lelkemnek a meleget!
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
