Ha a szemeim beszélni tudnának...
Ha a szemem beszélni tudnának,
Ha csillogása szavakat formázna,
Elmondanának mindent,
Mit szavakba önteni nem lehet.
Beszélnének vágyról, szerelemről,
Szépről, jóról, a mindenről,
Halálos, átkos csókokról,
Mindenható, lázas álmokról,
Arról, amit érzel és érzek,
Hogy egyszerre dobbannak a szívek,
Hogy életünk egy ritmusra jár,
S hogy nagyon rég nem létezik más.
Ha a szemeim beszélni tudnának,
Ha tőreik falakat bontanának,
Elmondhatnák az égnek tiszta kékjét,
a kis dolgok nagy szépségét,
az egyszerű ölelés forró melegét,
a lázas szenvedély felhevült örömét,
két ember tiszta, szeplőtlen szerelmét,
a könnyek tisztító erejét.
Beszélnének vonzó ősi ösztönökről,
A minket egymásnak teremtőről,
Arról, hogy társam kell lenned,
Hogy ez másképp nem lehet.
