Szeretnélek most magamhoz ölelni,
Szívemet szívedhez szegezni.
Oly erősen szorítanálak, hogy arra nincsen szó
Csak arra várnék, hogy hevesen megcsókolj.
Most úgy örülnék, ha némán,
Csak magadhoz szorítanál.
Arra a percre megállna az élet,
Magával sodorna hírtelen a végzet.
Nem lenne különös, csak boldog lennék,
Mert az ölelne, akit úgy szeretnék.
2007.12.27. 19:57 PiciMisiMókus
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://kettesben2006.blog.hu/api/trackback/id/tr476204261
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.